1967
2020. július 11. írta: takacsvera46

1967

67n.jpg

Ekkor már voltak barátaim. A csoportból. Összecsiszolódtunk, egy nyelvet beszéltünk. Szerettünk együtt lenni. És már a Kossuth Lajos utcában laktam, a harmadik albérletemben, Buzsu néninél. Régimódi, de nagyon szabadgondolkodású öregasszony volt, a jobb napokat látott, Adyval is rokonságban lévő nemes Makai famíliából. 2 x 3 m. Ennyi volt a szobám, de csak az enyém. Akkoriban önkifejezési válságomban festeni kezdtem, és Buzsu néni azt is megengedte, hogy a szekrényajtót kívül - belül befessem. Olajképekkel. Azt mondta, hogy majd az neki nagy érték lesz. Nem jött be. Buzsu néni jó fej volt. "Minden rosszban van valami jó", mondogatta, és csak azt kérte a sorstól, hogy mindig megengedhesse magának, hogy a kiszóródott kávét, lesöpörhesse a a szemétbe. 250 Ft volt az albérlet, 300 a szociális ösztöndíj, és 350 a tanulmányi, úgyhogy nagyon gazdag voltam. Ráadásul az albérletet a szülők fizették. Úgyhogy maradt 650 ft. Tisztán. Nagyon vágytam egy szódásszifonra és egy sholl papucsra, mert mindig szomjas voltam, és fájt a lábam. Ezek 100 ft körüli árban voltak, de ilyen luxusra nem jutott.
A mozi viszont csak 10 Ft volt, könyvet is adtak 30 ft.-ért.
Ebben az évben történt, hogy mint a KISZ kultúrális felelősét megkértek nézzem már meg a filozófus alapszervezet november 7.-i ünnepségének próbáját, vagyis nézzem meg mire készülnek a fiúk. A vezér, az egyetemről izgatásért kiszabott rendőrségi eltiltása lejártával éppen visszakerült Haraszti Miklós, alias CHE. Amitől a Pártbizottság megrettent, nem más, mint Lenin: Állam és forradalom c. művéből készült idézetgyűjtemény. Csak Lenin szavai hangzottak el, nem tettek hozzá semmit. Az ügyes válogatás forradalmi és lázító lett. Élesen felszólalt a bürokrácia, a pártapparátus elhajlásai ellen. Ütős volt. Tehetséges fiúk szerkesztették. Felhevült lelkesen mentem a pártbizottságra. Akkor türelmesen elmagyarázták nekem, hogy lehet, hogy látszólag igazuk van a fiúknak, de rafináltak és hatásvadászok, mert ők tulkép a régi rákosista vezetők leszármazottai és az ő érdekükben lázítanak, és restaurálni akarják az 56 előtti rendszert…... ezt már az akkori eszemmel is irtózatos marhaságnak tartottam. Az egyetemi pártbizottság a rettegés bajnokaiból állt.
Az előadást persze betiltották, és a fiúk soha nem tudták meg, hogy az a mulya kiszbizottságos lány mennyire védte őket, hiszen a szemükben nem számítottam. Úgyhogy nem maradt más, mint megfesteni Harasztit, mint Che, a Buzsu néni szekrényére. Jól sikerült.

A bejegyzés trackback címe:

https://hatvankepev.blog.hu/api/trackback/id/tr2415988340

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.