1968
2020. július 11. írta: takacsvera46

1968

68nagy.jpg

A Szovjetunióba mentünk, munkatáborba. Jól hangzik pedig csak építőtábor volt, és Leningrádba mentünk, ami a Szovjetunió, de közben meg Leningrád. Június volt, fehér éjszakák, tengerpart. Mi Marcsi barátnőmmel egy külön faházba jutottunk. Abban a házban csak ketten voltunk külföldiek. A többiek fizikusok a leningrádi egyetemről. Este lobogott a tábortűz és énekeltek szép orosz dalokat, mindenki bámulta a lángot. Az alkonypír nem múlt el, csak lassan átballagott, hogy hajnalpírként köszöntse a napot. Költői, de az érzés is az volt. Együtt voltunk és jó volt. Viktor, Borisz, Szása és Vologya. Ők voltak szerelmesek belém. A másik négy fiú Marcsiba. Volt aki mindkettőnkbe. Épp ezért az egész légies volt, érintésmentes, de nagyon jó. A lányok is rajongtak értünk. Egyikük faragott egy szobrot homokkőből, máig itt lóg a falon. Vologya a legfőbb rajongóm csecsen volt, azt akkor még nem értettem mit jelent, mindig a kaukázusi népek szabadságáról beszélt és hogy ő onnan van, és hogy majd ha hívják, megy és embert is öl, ha kell. A többiek unták a dumáját, de hagyták, vágjon csak fel a külföldi lány előtt.
A leningrádi egyetem új szárnyát építettük. Gondolom mindenki tudta, hogy azt a részt majd meg kell csinálni rendesen, vagy ha nem, hát ... de ez már nem a mi gondunk volt. Együtt dolgoztunk oroszok, szlovákok, kubaiak, meg mi magyarok. Szépen komótosan. A jelentéseket elröhögtük, egymás ügyetlenségét is. A kubaiak inkább énekeltek és gitároztak. Jobb is.
Aztán megérkeztek az NDK-sok, és látták, hogy mi piszmogunk a fallal, nekiálltak és fél nap alatt elvégezték azt a munkát, amit mi be tudtunk osztani majdnem egy hétre! Hát emberek az ilyenek?
Aztán egyik reggel a közös reggelinél a szlovákok, akik magyar tudásuk révén külön is baráti viszonyban voltak velünk, nem szóltak hozzánk. Másik asztalhoz ültek. Mi este tábortüzeztünk, újságot nem olvastunk, az oroszok nem mondtak semmit, (nem tudtak semmit?) Más külföldi meg nem lakott a mi házunkban
- Mi van?
- Aláírtátok
- Mit?
A bevonulás előtti napon értünk haza. Utánunk zárták le a határokat.
Pedig boldog nyár volt. 1968

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://hatvankepev.blog.hu/api/trackback/id/tr5015988352

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.