1946
2020. július 11. írta: takacsvera46

1946

1946.jpg

1946-ban megszülettem, mindjárt két példányban. Nagykanizsán, 1946 április 9.-én. Aztán a testvérem megkapta a diftériát, és meghalt. 10 hónapos korában.
Persze ezekre a dolgokra nem emlékszem.
Arra sem emlékszem, hogy Kanizsán laktunk a családi házban, az anyai nagyszülőknél. Aztán - ahogy mesélik - hízókúrára Kaposvárra mentünk, az apai nagyszülőkhöz, mert ott könnyebben lehetett friss, falusi tejet kapni.
A kaposvári nagyszülők Ozoráról származtak. A Fehérvári család elszegényedett kisnemes, templomépítő ősökkel. A leány, Bözsi csak négy polgárit végzett, okos volt, de lány, minek járjon tovább iskolába. Már majdnem 20 éves volt, amikor a családi tanács úgy döntött férjhez kell mennie a következő kérőhöz, mert aztán már csak özvegyembert kaphat... Takács Gyuri kérte legközelebb, aki miután végigkatonáskodta az 1. világháborút az olasz fronton, hazatérve otthagyta a falut, és először lóvasútvezetőnek ment Pestre, majd a villanyost is kipróbálta, végül a vasútnál kötött ki. Pista már Kaposváron született, mert a család feladta ozorai paraszt létét és az eladott kis föld árából házat építettek Kaposváron. A fiút anyja papnak, apja mészárosnak szánta, ő maga pilóta szeretett volna lenni, de a felvételi behívóját a mama eldugta, így forgalmista lett a vasútnál, és Gombosra került a háború alatt, ott ismerkedett meg a forgalmistatárs feleségét meglátogató húggal, Aradi Erzsivel.
Az Ansorge - akkor már Aradi - család igazi monarchikus keveredés. A Nagyapa, Antal egy bécsi arisztokrata nő törvénytelen gyereke, titokban egy zárdában született. Apjáról, hosszú kutatás után is csak annyit sikerült kideríteni, hogy valószínűleg erdélyi magyar volt. A tehetséges fiút a nagybácsi, a bécsújhelyi pályamester és családja nevelte fel, német iskolába járatták és pályamester lett belőle is. Később kitűnt találmányaival, majd Nagykanizsán városi képviselő lett. Elindult az országos képviselőségért is Bethlen István ellenében, pár vokson múlt, hogy nem sikerült. Pedig a kampány felemésztette az anyától örökölt teljes vagyont. Szerencsére a vasúti fizetés, és a nagymama által irányított kis házi gazdaság elég volt a 8 gyerek tisztességes felnevelésére, iskoláztatására. Miután Rákosinak is megírta, hogy a rendszer így nem lesz jó, gyorsan nyugdíjazták, ettől kezdve a perpetuum mobile kigondolása volt a célja. Annak idején még mint fiatal pályamester került a Zágráb melletti Sziszekbe, ahol a Stockl dédmama vezette kocsmába tért be esténként, és a kocsmárosnő három lánya közül el is vette a legkisebbet, Olgát. A Stockl család spanyol, horvát és szlovén ősöket mondhatott magáénak. A dédpapa nemzetközileg elismert hamiskártyásként járta a Riviérát, s hol gazdagon, hol csendőrök által üldözötten tért haza, míg a dédmama megpróbált a kocsmából kihozni annyit, hogy megéljenek.
Aztán az első világháború után a család Nagykanizsára költözött, Erzsi a legkisebb testvér már itt született. Mikor visszacsatolták a délvidéket és Anna nővére férjét Gombosra helyezték, elment testvéri látogatásra, és itt találkozott Pistával ...

_________________________

Képek a családról:
Képek a kisgyerekkoromból

A bejegyzés trackback címe:

https://hatvankepev.blog.hu/api/trackback/id/tr6015984240

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.